Programajánló

 
 
 
Ez a honlap a

Cégkovács Mûhely - F&M Consulting Kft.

Cégkovács Mûhely
támogatásával jött létre!
 
 
 
Majk

Könnyû terepet kínál, így közepesen gyakorlott lovasoknak is jó szívvel ajánljuk a Majkra vezetõ lovastúránkat. A lovastúra útvonala (oda-vissza) kb. 32 km, 5-6 órányi lovaglást ígér.

 

A Galagonya Farmról indulva a Kõfejtõ-völgyön lovagolunk át, közepes erdei terepen. A környéken sok a vadetetõ, ezen a szakaszon gyakorta találkozhatunk erdei állatokkal: szarvassal, õzzel. 

 

Lovas túra - Majk

 

 

Az erdei út után egy rövid szakaszon érintjük a Gántra vezetõ mûutat. Itt a gépjármû forgalom miatt fokozott figyelem szükséges minden lovastól.

 

Utunk a Bika-réten folytatódik, majd pedig a Polgár-hegy mellett elhaladva érjük el Kõhányás-pusztát.

 

Lovas túra - Majk 

 

Az Eszterházi család két birtokközpontját Csákvárt és Majkot összakapcsoló út mentén kialakult kis települést csak 'kõhalom', késõbb 'Kozma leányegyháza' néven említik a korai írásos emlékek. Történetérõl nem sokat tudunk. 1753-ban említették elõször az egyutcás, csak néhány házból álló települést, melynek 1818-ban már iskolája is volt.

 

A ma Kõhányás néven ismert településnek állandó lakója nincs, pihenõ- kirándulóhely. Az út mellett áll az 1873-ban épült Eszterházy-kápolna és egy turistaház.

 

A települést átszelõ utat 1925-ben építették országúttá.

 

Kõhányást magunk mögött hagyva az Égett-hegy mellett, a mûúttal párhuzamosan lovagolunk. Ellenállunk az út túloldalán fekvõ beszédes és csábító nevû Kocsma-földeknek, s így hamarosan a Kõhányás-erdõ mellett találjuk magunkat. Röviden érintjük a betonozott Terv-utat, majd be is térünk az erdõbe.

 

Lovas túra - Majk

 

 

Az út, amin lovaglunk már egyenesen Majkra visz, a remeteséghez. Könnyû terepen lovagolunk, széles földút vezet a majki remeteségig.

 

 

Úticélunk: A kamalduli remeteség


A fogadott némaságban élõ szerzetesek 250 évvel ezelõtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdõk ölelte, tavak szomszédságában fekvõ remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk mûemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.
 
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követõen a Rákóczihoz hû, dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként, mely az ellenállás egyik utolsó lehetõsége volt a Rákóczi-szabadságharcot követõen.

 

Lovas túra - Majk

 

Lovas túra - Majk
   

 


   
Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A remeteség épületei által körülfogott templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkõvel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejezõdött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a lakok fõhomlokzatán elhelyezett címerük jelzi.

 

Majk - légifotó

 

 

A konventépületben (más néven foresteria = 'erdei kolostor') kapott helyet többek között a remeteség felügyelõjének (prior) és az átutazó vendégeknek a szállása, az alapító kegyúr lakosztálya, a laikusok számára is igénybe vehetõ vendégfogadó, valamint a refektórium (a közös ebédlõterem), a könyvtár, a levéltár, a gyógyszertár.


A hajdani refektórium és kis elõterének csodálatos freskóit Vogel Gergely oltár-és freskófestõ készítette 1760 körül. A 27 kép (ebbõl három az elõcsarnok szupraportáiban) Romuáld életébõl és a rend történetébõl vett, valamint az államalapítással kapcsolatos jeleneteket, magyar szent királyokat, szenteket és az Utolsó Vacsora jelenetét ábrázolja. Az épület a szárnyak által körülzárt díszudvarral és szobordíszes kerítéssel csatlakozik a remeteség cellaházaiból álló épületegyütteséhez, a clausurahoz.

 

A bencés szellemben élõ szigorú remeterendet Szent Romuald (951-1027) alapította 980 körül az itáliai Arezzo közelében. Pápai jóváhagyást II. Sándortól kapott 1027-ben. Fehér ruhájuk miatt fehér bencéseknek is hívták õket. Magyarországon a rendnek négy kolostora volt, ezek közül az egyik az 1733-tól 1782-ig fennálló majki remeteség.

 

A kamalduliak az 1730-as évek közepén érkeztek Majkpusztára. A cellaházakban egy-egy szerzetes élt, aki a naponta elõírt kötelezõ imákat ugyan hangosan mondhatta el, de a nap többi részében tartózkodnia kellett a beszédtõl. Egymással csak a szentmiséken és a fõ ünnepeken, a közös étkezéskor találkozhattak. Beszélniük - az elöljárójuk engedélyével - évente két alkalommal, három-három napig lehetett. Küldetésük, hogy imádkozzanak mindenkiért a világon, még azokért és azok helyett is, akik maguk sohasem fordulnak Istenhez.

 

A rend önfenntartó volt, a földmûvelésbõl és jótékonysági adományokból élt. A gazdálkodást a némasági fogadalmat tett, de fel nem szentelt laikus barátok, a fráterek végezték, akik halászattal, földmûveléssel foglalkoztak, valamint az õ dolguk volt, hogy ellenõrizzék, nem beteg-e valamelyik remete. Majk 1770-ben kapta meg a perjelség címet, ekkor még folytak a befejezõ munkálatok a templomban, a foresteriában (erdei kolostor) és a kápolnában. A kápolnában a kamalduliak minden vasárnap és ünnepnapokon miséztek.

 

Majk - légifotó

 

 

A néma barátok csak rövid ideig élhettek Majk-pusztán, mivel 1782-ben II. József császár feloszlatta a császárság és királyság területén mûködõ rendek többségét. A feloszlatáskor a kamalduli közösség tizenegy felszentelt atyából (páterbõl) és négy fel nem szentelt szerzetesbõl (fráterbõl) állt. 1782 után a szerzetesek egy része Magyarországon maradt, néhányuk azonban Olaszországban folytatta mûködését. 1784-re már kiürült a remeteség, a birtokon csak malombérlõk és munkásaik, valamint a halastavak gondozói maradtak.

 

 

 

1806-ban gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. Majkon ebben az idõben a környék legnagyobb posztógyára mûködött, a cellaházakban ekkor munkások laktak, az egyikben iskolát rendeztek be. 1860-ban az Esterházy-család a konventépületet vadász- és lakókastéllyá alakíttatta át. Egyes barokk részleteket meghagytak (pl. a refektórium eredeti freskóit). Ekkor készült a refektórium és a vadászteremmé alakított helység faburkolata, az utóbbi falképei és a délkeleti homlokzat kecses öntöttvas erkélye is. A franciaparkot angolparkká formálták át, a parkba értékes fakülönlegességeket - mocsári ciprus, platán, juhar, kocsányos tölgy - telepítettek. A ma is álló márványoszlopokra rózsalugast futtattak. A fõbejárati kapu ekkor került a mai helyére.

 

Majk - légifotó

 

Majk - légifotó 

 


1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetõszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bõvítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban a kastély keleti mellékszárnya és a fõszárny csatlakozó része leégett, ekkor pusztult el a családi levéltár anyaga, könyvritkaságok, újságok és több értékes bútordarab is. A háborút követõen az épületegyüttes kórházként mûködött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Az egykori berendezésbõl a helyszínen ma csak nagyon kevés tárgy emlékeztet a régi idõkre, a refektórium és a vadászterem kályháin kívül az emeleti kandalló és két csillár.


Az udvar eredeti barokk, vörös márványkútjának medencéjét 1946-ban még virágtartóként ugyan, de használták, azonban mára nyoma veszett.
 

Talapzatára helyezték el az udvaron ma is álló velencei fehér márványkutat, amelynek oldalain címeres angyal, griff, oroszlán, rózsadíszítés, és két címert tartó alak látható. (A kutat az Esterházyak hozatták ide Nagykárolyból a huszadik század elején.)

 

Majk az 1980-as évektõl turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. Az egykori jégverem átalakításával hozták létre a napjainkban is mûködõ büfét. A majki kamalduli remeteség 200l-tõl a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében áll.

 

 

 

A Vértes-hegység északi részén fekvõ Majk területét az Árpád-korban a Csák nemzetség kapta meg királyi adománybirtokként. Elsõ okleveles említése 1235-bõl való, amikor is a veszprémi esperességhez tartozó fiókegyházként említik. Okleveles adatok igazolják azt is, hogy már 1252 elõtt fenn állt a majki premontrei prépostság, amelynek a patrónusa a Nagyboldogasszony volt.

 

Az évszázadok során többször gazdát cserélt Majk területe és maga a prépostság is, amely a 16. század elsõ felében a Vértes falvainak nagy részét feldúló, felégetõ, portyázó török csapatok útvonalába esett.

 

1727-ben gróf Esterházy József országbíró, Komárom megye fõispánja vásárolta meg az 1200 hold területû, szántóföldbõl, szõlõbõl, rétbõl, legelõbõl, erdõbõl, halastóból, három malomból és a volt premontrei kolostor és templom romjaiból álló Majkpuszta területét. Õ volt az, aki majki birtokát 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek adományozta a remeteség megépítéséhez.

 

 

A majki kamalduli remeteség elõzménye a mai épületegyüttestõl délkeletre felépített Nagyboldogasszony premontrei prépostság volt, amely a török idõk alatt elnéptelenedett és romossá vált. A tó feletti dombon áll az 1736 és 1757 között épült Celli Mária-kápolna, mely korábban megépült, mint a remeteség temploma: a remeték oda jártak imádkozni, amíg nem volt saját templomuk.

 

Késõbb a nõk használták, akik nem léphettek be a kolostor területére. Terveit Franz Anton Pilgram készítette. A csehsüveg-boltozattal fedett téglalap alaprajzú hajóhoz kis szentély csatlakozik, bejáratához eredetileg huszonegy márványlépcsõ vezetett. Homlokzati záróköveit Mess János György faragta. Freskóiból 1910-ben már csak a bejárat feletti, valószínûleg Maulbertsch festette Madonna-kép látszott. Az oltár felett eredetileg Immaculata szobor állt, amely valószínûleg azonos a ma, a felsõgallai Szûz Mária templomban található szoborral.

 

 

forrás: MÛEMLÉKEK NEMZETI GONDNOKSÁGA
www.nemzetimuemlek.hu/index.php/epulet/majk

 

 

 

A Majki-tavak partján kötjük ki lovainkat és hátasaink jól megérdemelt pihenõjük alatt a lovasoknak is jut egy kis elemózsia. Éva ide hozza ki a lovasoknak a finom uzsonnát, illetve õsszel és télen az illatos, fûszeres forralt bort, amit mindig mindenki hálásan fogad. 

 

Lovas túra - Majk

 

Lovas túra - Majk

 

 

A pihenõ és a feltöltõdés után hazafelé fordítjuk lovainkat. Ügetni lehet bõven a könnyû terepen, de jólesõ, felszabadító vágtára is kínálkozik bõven lehetõségünk. Az erdei terepen lépésre fogjuk a lovakat és elégedetten gondolunk az élménydús napra.

 

Lovas túra - Majk

 

 

A Galagonya Farmra visszatérve lenyergeljük, lecsutakoljuk fáradt, jól megmozgatott lovainkat és megvárjuk, míg hálásan elfogyasztják a megérdemelt zabot. Aztán mi is leülünk és nekiesünk Sanyi fõztjének! A pörkölt és a pálinka mellett jól esik meghallgatni a csapat élménybeszámolóját és tervezni a következõ túrát!

 

 

Fotógaléria a majki lovastúráról itt!

 

 

Ha szeretnél Te is részt venni egy ilyen hangulatos túrán, jelentkezz a Galagonya Farmon! Lovastúráinkat kéthetente indítjuk. Az aktuális túraútvonalat megtalálod a Galagonya Farm honlapján.

 
< Előző   Következő >