Programajánló

 
 
 
Ez a honlap a

Cégkovács Mûhely - F&M Consulting Kft.

Cégkovács Mûhely
támogatásával jött létre!
 
 
 
Csákvár és a Vértes

Az 5100 lelket számláló Csákvár csodálatos környezetben; a Vértes hegység délkeleti lábánál, a Zámolyi-medence által határolt völgynyílásban fekszik. A takaros és tiszta levegõjû község kedvezõ természeti adottságai mellett több turisztikai és gazdasági szempontból is jelentõs település közelségét élvezi. Gyorsan és könnyen megközelíthetõ Székesfehérvárról (27 km), Bicskétõl (18 km), a Velencei-tótól (30 km), és Budapesttõl (56 km).

 

Feltétlenül érdemes ide látogatnod, mert csodálatos természeti környezetben, látnivalókban gazdag, varázslatos hangulatú hegyvidéki tájon hódolhatsz a tereplovaglásnak, túralovaglásnak, de akár gyalogosan is feltérképeheted a környéket!

 

 

Csákvár elsõsorban a fazekasságáról vált országosan ismert településsé, a takaros község egykor a Dunántúl legnagyobb fazekas központja volt. Ezt a régi mesterséget, a csákvári fazekasság jellegzetes csíkos és zöld termékeit a Helytörténeti és Fazekas Emlékmúzeumban, valamint a Geszner Házban is megtekinthetik az érdeklõdõk.

 

 

Csákváron és környékén számtalan lehetõség kínálkozik a szabadidõ kellemes és hasznos eltöltéséhez. A Vértes megannyi arca, vadakban és természeti kincsekben gazdag erdei, a hegységet közrefogó apró, gondozott települései, valamint az itt élõ hagyománytisztelõ, vendégszeretõ emberek az egész országban példaértékûnek számítanak.

 

A község nyugati szélét lezáró sziklák között meghúzódó Báraczházi-barlangban az õsi élet maradványait és a római kultúra nyomait fedezték fel. A mészkõcsipkézett barlang 50-30 ezer éves emberi maradványokat, pattintott vésõket, állatcsontokból készült eszközöket õrzött meg az utókornak. Mellettük 10-12 millió évvel ezelõtt élt, azóta kipusztult õsállatok (köztük a háromujjú õsló, a csákvári hiéna) csontjait is megtalálták.

 

A közelében indul a 3,5 km hosszúságú Haraszthegyi botanikai és geológiai tanösvény, amely a növénytani, földtani és tájképi értékekkel való megismerkedésre nyújt lehetõséget. Különlegessége, hogy itt található hazánkban a keleti gyertyán egyetlen, érintetlen állapotban megmaradt állománya. A vadregényes táj magával ragadó szépsége és a szurdokvölgy mesebeli hangulata csodálatos élménnyel gazdagítja a kirándulókat. A tanösvény kilátópontjairól elragadó kilátás nyílik Csákvárra és a Zámolyi-medencére, mely arról is nevezetes, hogy területén olyan kipusztulással fenyegetett növényfajok szaporodtak el újra, mint például a lápi nyúlfarkfû, a mocsári kosbor, illetve a pókbangó. A természetvédelmi területként jegyzett, ritka madárvilágáról is nevezetes "Csíkvarsai rét"-et járva a magyar szürkemarhát, valamint a rackajuhot is eredeti pusztai környezetében tekinthetjük meg.

 

 

A Vértesi Tájvédelmi Körzet hazánk egyik legszebb érintetlen természeti területe. A természetjárók az országos kéktúra útvonalon fedezhetik fel a táj egyedülálló szépségét. Árnyas völgyek, vadban gazdag, sûrû erdõk, karsztbokor erdõk, száraz tölgyesek, fenyvesek, irtásrétek, nagy foltokban fehérlõ dolomit sziklák és a Vértes medencéiben található bájos falvak váltogatják egymást. A jól kiépített turistaútvonalak mentén kiemelkedõ értékû természeti kincsekkel (például az õsszel pirosló cserszömörcével) ismerkedhet meg a szemfüles természetbarát. A dolomitgerincek jellegzetes növénytársulása a sziklai törpecserjés, melynek jellemzõ faja a fanyarka. E növénytársulás legszebb és legérintetlenebb állapotban Csákváron tanulmányozható, tõle északra is már csak elvétve találkozhatunk vele (csakúgy, mint a cserszömörcével). A Vértes állatvilága éppoly színes és változatos, mint a növényvilága.  A környezõ erdõkben a fokozottan védett kerecsen sólyom és a parlagi sas fészkel, a ragadozók közül a barna rétihéja, a hamvas rétihéja, és a kabasólyom költ itt. Gyakori vendég tavasszal a kecskebéka, a kacagóbéka, a kis tavibéka, a zöld levelibéka, a vöröshasú unka, a pettyes- és a tarajos gõte, a mocsári teknõs és a vízisikló.

 

 

Itt található Magyarország elsõ natúrparkja, a Vértesi Natúrpark, melynek központja Csákvár. A Vértesi Natúrpark 23 település – köztük Csákvár – természeti -, kulturális-, és építészeti örökségét hivatott bemutatni. Különlegessége többek között abban rejlik, hogy az idelátogató viszonylag egyhelyben ismerheti meg hazánk természeti és kulturális értékekeit, változatos élõvilágát; mondhatnánk, hogy a Vértesi Natúrpark hazánk kicsiny mása.

 

 

A térségben õsi hagyományai vannak a lótenyésztésnek, a lovaglásnak, lovagoltatásnak. Csákvár kiváló lovaglásra alkalmas területtel rendelkezik, a településen virágkorát éli a lovaglás, ezen belül is a tereplovaglás. Az egész világon kevés olyan adottságokkal rendelkezõ lovaglásra alkalmas vidék van, mint a Vértes. A lovaglás szerelmeseinek több órás, vagy akár – napos túralovaglási lehetõséget nyújt a vidék, melynek tökéletes kiindulópontja Csákvár.

 

A hegység térségében, az erdõkben, réteken kialakított utak biztosítják a változatos terepen történõ lovaglást – lovasnak és hátasának egyaránt. Az itatásra is alkalmas forrás, valamint a pihenõhelyeken kialakított lókikötõk a pihenéshez szükséges kényelmet szolgálják. A kevesebb bátorsággal, illetve lovaglási tapasztalattal rendelkezõ érdeklõdõk a jól kiépített és megfelelõen karbantartott erdei utaknak köszönhetõen jó idõ esetén szekéren, télen pedig szánon járhatják be a Vértes legszebb tájait. A tereplovaglás tehát minden korcsoport számára kiváló lehetõséget teremt a természetben való aktív idõtöltésre.

 

 

A lovaglás, a páratlan állat- és növényvilág, a táj szépsége, kirándulási lehetõségei, a hamisítatlan falusi környezet és vendégszeretet, valamint a gazdag népmûvészet mellett a térség klímájából adódóan (friss hegyi levegõ) a gyógyulni vágyóknak is érdemes felkeresni a községet.

 

 

Méltó az elnevezés: Csákvár a hegység egyik turisztikai központja, a Vértesi turizmus kapuja.

 

 

 

 
Következő >